VÁLTSON OLYAN KARRIERRE, AMI CÉLT, ÉRTELMET ÉS NAGY MEGELÉGEDETTSÉGET AD ÖNNEK!
Megváltoztak a toborzási és kiválasztási szokások.
Az álláshirdetések és munkaközvetítő útján az állások kevesebb, mint 20% -át töltik be napjainkban.
Ennek ellenére az álláskeresők többsége még mindig ezekhez a hagyományosnak vélt módszerekhez ragaszkodik, a kapcsolataik dinamizálása és a direkt álláskeresés helyett.
Amikor először állást kerestem, a 90-es évek elején, emlékszem, leginkább a nyomtatott sajtó pl. az expressz, a HVG hirdetéseit böngésztem. És, a jó minőségű papírra nyomtatott önéletrajzomat postán küldtem el.
A 90-es évek végén, 2000-es évek elején az önéletrajzom már elektronikusan juttattam el a munkáltatókhoz és közvetítőkhöz, ill. szorgalmasan töltögettem fel az adataimat a különféle adatbázisokba abban a reményben, hogy a leendő munkaadóm rámtalál. A hozzám fordulók többsége ma is így keres, többnyire sikertelenül.
A munkáltató és közvetítő cégek is egyre inkább a közösségi oldalak felé fordulnak, a kapcsolatokon keresztüli toborzással ugyanis jelentősen csökkenteni tudják a kiválasztás kockázatát és a költségeiket.
Egy új munkatárs felvétele mindig kockázatokat rejt: vajon el tudja-e látni a feladatait, be tud-e illeszkedni a meglévő csapatba, meghatározott időn belül hozza e- az elvárt teljesítményt?
Az állást keresőnek azt érdemes szem előtt tartania, hogy a munkaadók alacsony kockázattal és költséghatékonyan szeretnének jól teljesítő munkatársakat találni, akik rövid idő alatt beilleszkednek, és eredményeket tudnak felmutatni.
Költséghatékonyságon azt kell érteni, hogy lehetőleg hirdetési költség nélkül, rövid idő alatt, és kevés személyzetis ráfordítással találják meg a munkaerőigényeiknek megfelelő jelöltet.
Az alacsony kockázat pedig azt jelenti, hogy több megbízható forrásból (pl. közösségi portálokon, ismerősökön keresztül és blogokból) is gyűjtenek információkat a jelöltekről.
Az aktív és célzott internetes, közösségi média jelenlét jó lehetőség lehet a számunkra. Sok hasznos információt oszthatunk meg magunkról, ami segíti, hogy alkalmas jelöltek lehessünk.
Változás a kiválasztási gyakorlatban, hogy az olyan munkaköröknél, ahol túljelentkezés van, a HR-esek első körben azt keresik, kit tudnak kiszelektálni a jelöltek közül (ahelyett, hogy azt vizsgálnák, ki felel meg leginkább a szempontjaiknak).
Az önéletrajz alapján ezt néhány másodperc alatt eldöntik, és arra törekednek, hogy a listájukat kezelhető méretűre csökkentsék. Ez általában nem több, mint egy tucat jelentkező a több száz közül.
Azok maradnak fent a rostán, akiknek az önéletrajzából azonnal látszódnak az eredményeik és erősségeik, melyek összhangban vannak a cég elvárásaival. Akiket kiszelektáltak, azokkal a továbbiakban nem foglalkoznak.
Miután a munkáltató az önéletrajzok sokaságából kiválasztja azokat, amelyekkel foglalkozni szeretne, beírja a jelentkező nevét a Google-ba, és megnézi, milyen további információkat talál az interneten. Ha tetszik neki, amit talált, akkor a jelölt továbbjut, ha nem, akkor ismét szelektál.
Google önéletrajzon mindazon információk összességét értem, amit akkor kapunk, amikor beütjük a nevünket a Google keresőbe. A kifejezéssel Richard N. Bolles: What color is your parachute? című, 2014-es kiadványában találkoztam.
Egy munkatárs segítséget kér tőlünk, felettesünk nehezebb feladattal bíz meg, a szomszéd szívességet kér. Ahogy válaszolunk ezekre az igényekre, befolyásolja azt, miként látnak, érzékelnek és tisztelnek mások.
A kép, a benyomás, amit kialakítunk, nem véletlen: ígérünk valamit, amit betartunk. Ezáltal megalapozzuk a kapcsolatunkat másokkal, mindezt sok-sok cikluson keresztül. Így alakul ki az arculatunk, amit ha tudatosan formálunk, akkor a személyes márkánk lesz. Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója mondja a
„Személyes márkánk egyenlő azzal, amit mások mondanak rólunk a hátunk mögött.”
Ha megkérnénk az egyik munkatársát, hogy jellemezze önt, nagy valószínűséggel néhány jellemzőt említene, például az adottságainak, készségeinek, tapasztalatainak és jellemvonásainak keverékét. Ez gyakran ritka kombináció, sőt talán egyedi.
Ha tisztában vagyunk vele, és egyértelműen megnevezzük, „miből állunk össze”, mások könnyebben megértik, kik vagyunk, és ennek megfelelően viszik a hírünket.
A Szakmai önéletrajz haladóknak c. könyvben olyan önismereti gyakorlatokat ajánlok, melyek alapján meghatárolható az az egyedi tulajdonságkombináció, amire nemcsak az álláspályázati anyagokban, hanem a személyes márka építése során is lehet alapozni.
A klasszikus önéletrajzunkon kívül tehát ma már számos más eszközt is be kell vetnünk ahhoz, hogy megszerezzük a kívánt állást, és a jövőben ez fokozottan igaz lesz. Érdemes tehát hosszú távon gondolkodnunk, és láthatóvá tennünk magunkat az interneten.
A 2010-es évek toborzási és álláskeresési trendje, a közösségi oldalak használatának elterjedésével, jelentős változáson megy át. A nagy állásportálok veszítenek a látogatottságukból (és ez által értékükből).
A hangsúly lassan áttolódott a közösségi oldalak felé, (hazánkban elsősorban a Facebook és a Linkedin) melyek dinamikusan növekednek, és folyamatosan fejlesztik a toborzást és álláskeresést megkönnyítő szolgáltatásaikat.
Ha megfelelő állást szeretnénk találni, jobb helyre váltani, akkor saját magunk is sokat tehetünk azért, hogy felfigyeljenek ránk.
Kommunikáljunk tudatosan magunkról, illetve töröljük, rejtsük privát címke alá mindazt, amit pl. a leendő főnökünknek nem szívesen mutatnánk meg (előnytelen magánéleti fotók, szélsőséges vélemények stb.).
A kiválasztási szakembereket leginkább a pozitív értelemben vett szenvedélyeink, céljaink, szakmai hátterünk, eredményeink, kapcsolatrendszerünk, erősségeink, munkához való hozzáállásunk, személyiségbeli jellemvonásaink érdeklik.
Az új toborzási szokások a közösségi médián minden eddiginél tágabb teret adnak arra, hogy a HR-esek alaposan és költséghatékonyan megismerhessék a jelölteket.
A tudatos és aktív közösségimédia-jelenlét nagyon gyümölcsöző lehet, tehát használjuk ki, fordítsuk saját javunkra!
Figyelmébe ajánlom a karrier témájú könyveimet, melyekről bővebben a www.szakmaioneletrajz.hu oldalon talál információkat:
A Szakmai önéletrajz haladóknak c. kézikönyv egy közel 200 oldalas papírkötésű, 12 szakmai önismereti gyakorlatot tartalmazó kiadvány.
A könyvet elsősorban vezetői munkakörre pályázóknak és szakterületváltásra készülőknek írtam.
A könyv abban segítheti önt, hogy versenyképes önéletrajzot készítsen, amiben eredményközpontúan és egyedien mutatja be önmagát és erősségeit.
Az Állásinterjú haladóknak c. kézikönyv 200 oldalas papírkötésű kiadvány, ami 150 interjúkérdést és 250 mintaválaszt tartalmaz.
A könyv újszerűsége abban áll, hogy ilyen átfogó állásinterjúkönyv a magyar piacon ez idáig nem jelent meg.
Hasznos tippek és közel 40 gyakorlati jó tanács található a könyvben, ami inspirációként szolgál a saját legjobb állásinterjú-válaszai kimunkálásához.
https://karriervaltas.hu/wp/wp-content/uploads/2012/07/Mikor-váltsak-1.jpg
314
510
Kránitz Éva
https://karriervaltas.hu/wp/wp-content/uploads/2018/05/Karrierváltás-footer-verdana-duplafehér-piros.png
Kránitz Éva2012-07-03 14:36:072021-01-30 18:00:48Mikor módosítsak karriert?
https://karriervaltas.hu/wp/wp-content/uploads/2018/07/Karrierváltás-1030x540-ELSŐOLDAL-ÚJ.jpg
540
1030
Kránitz Éva
https://karriervaltas.hu/wp/wp-content/uploads/2018/05/Karrierváltás-footer-verdana-duplafehér-piros.png
Kránitz Éva2009-11-30 12:11:032020-03-23 08:46:29Karrierváltás negyvenes éveinkben
Vezetőfejlesztéssel és karrierváltás tanácsadással foglalkozom.
Vezetői karrierje építésével, munkahely- és karrierváltással kapcsolatos témákban fordulhat hozzám.
Amiben számíthat rám:
vezetői karrierje építésének minden tekintetében, bővebben a www.vezetofejlesztes.hu -n,
professzionális és versenyképes álláspályázati anyag összeállításában, bővebben a www.szakmaioneletrajz.hu -n,
állásinterjúra, értékelő központra vagy bértárgyalásra való felkészülésben, bővebben a www.allasinterjutechnika.hu -n
ha váltani szeretne, megtalálja az új karrierirányt, és megtegye azokat a lépéseket, amelyekkel eléri a céljait: www.karriervaltas.hu.
Álláskeresés 40 felett 
