Semmelweis Ignác

Jogi karról váltott orvosira: Semmelweis Ignác orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, „az anyák megmentője”.

Semmelweis 1818. július 1-jén született Budán. Gimnáziumi tanulmányait Budán végezte, majd 1835-ben a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára járt. Édesapja kívánságára 1837-ben, Bécsben a jogi karra iratkozott be. Egy év után azonban már az orvosi kar hallgatója volt. Időnként ugyanis beült egy medikus barátjának anatómiaelőadásaira, és annyira magával ragadták a hallottak, hogy szakmát váltott. Sokoldalú érdeklődését mutatta, hogy növénytani értekezéssel doktorált, de elvégezte a két hónapos szülészmesteri tanfolyamot is, ezenkívül rendszeresen eljárt boncolni.

Semmelweis Ignácot 1846-ban először ideiglenes, majd később végleges tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiáival. Ő volt az első, aki észrevette: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos terjeszti. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel – elsősorban klóros vízzel – mossanak kezet.

Felfedezését nagyon sokan elutasították, számos ellenséget szerzett magának azok között az orvosok között, akik büszkék voltak kezük „kórházi szagára”, és mélységesen sértette őket a feltételezés, hogy ők okoznák a betegek halálát. Ahol azonban bevezették a fertőtlenítést, szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz. 1851-ben a Rókus Kórház főorvosának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen. A vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt.

Réth Alfréd

Banktisztviselőből lett festőművész: Réth Alfréd Franciaországban alkotó magyar festőművész volt, az avantgárd művészet fontos alakja, az École de Paris művészcsoport tagja.

1884. február 29-én született Róth Alfréd néven. Nehéz anyagi körülmények között nevelkedett hét testvérével együtt. Apja, Róth Mór (orvos) kívánságára iskolái elvégzése után banktisztviselőnek állt. Mednyánszky Lászlóval már gyermekkorában megismerkedett, és később az ő javaslatára kezdett el festeni is, valamint Mednyánszky ismertette meg a keleti művészetekkel és a buddhizmussal is, melyek később komoly befolyást gyakoroltakfestészetére.

1903-ban csatlakozott a nagybányai festőkhöz, majd 1905-ben Egry Józseffel Párizsba utazott, és véglegesen Franciaországban maradt.

A második világháború idején Chantillyben lakott, a háború után megalapította a Réalités Nouvelles csoportot, amely az absztrakt művészet összefogását tűzte ki célul. Képeit tárlatok sorozata mutatta be Párizsban, Stockholmban, Lyonban és Londonban is. 1966. szeptember 17-én hunyt el Párizsban. Halála után számos retrospektív kiállítással emlékeztek meg róla.

Victor Vasarely

Kereskedőnek indult, festőművész lett belőle: Victor Vasarely 1906. április 9-én született Pécsett, Csiszár Győző néven.

A vendéglátás és a színház világa vette körül. Nagynénje, Vásárhelyi Vilma, a Nemzeti Színház színésznője, majd a Fővárosi Orfeum és a Tarka Színpad tagja volt.

Francia és német nyelvű üzleti levelezést tanult és felsőkereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt szerzett. Podolini-Volkmann Artúr Szabad Képzőművészeti Rajz- és Festőiskolájába (Újpest, Váci út 15.) járt esti aktrajzolásra, emellett megtanulta a festékelőállítást, a vászonalapozást, a keretkészítést. Segédkönyvelő volt a „Labor” Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban. Itt kapja első reklámgrafikusi megbízásait is.
Beiratkozott a budapesti Bauhaus-iskolaként megnyíló Műhelybe, amelyet 1928-ban alapítottak festők, építészek, technológiai szakemberek (köztük Bortnyik Sándor és Molnár Farkas).
A budapesti Iparművészeti Múzeum Könyv- és Reklámművészeti Kiállításán együtt állított ki Bortnyik Sándor iskolájával. A tárlaton olyan mesterek is részt vettek, mint Moholy-Nagy László és Breuer Marcell. Az ötvenes évekre számos nemzetközi sikert ért el, a mai napig a magyar művészet megkerülhetetlen alakja.

Kassák Lajos

Papi pályafutás, lakatosinas, majd vasmunkásból lett író: Kassák Lajos, a magyar avantgárd úttörője és legelismertebb szerzője 1887. március 21-én született a felvidéki Érsekújváron. Apja, Kassák István gyógyszertári asszisztens, anyja, Istenes Erzsébet mosónő volt. Bár apja papi pályára szánta, 12 éves korában félbehagyta iskoláit, és lakatosinasnak szegődött. 1904-ben Budapestre költözött, ahol vasmunkásként helyezkedett el, részt vett a szakszervezeti munkában és a sztrájkszervezésekben, emiatt hamar feketelistára került.

Kassák nevéhez több fontos folyóirat alapítása is fűződik. 1915 novemberében hozta létre az első magyar avantgárd lapot. Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka után börtönbe került, majd közbenjárásra kiengedték, később Bécsbe emigrált, ahol 1926-ig nagy nélkülözések között is folytatta az írói és szerkesztői munkát. Amnesztiát kapva hazatért az emigrációból, itthon felemás fogadtatásban részesült: az avantgárd irodalomnak a korábbinál is kisebb közönsége volt, ám ekkoriban publikálni kezdett önéletírása, az Egy ember élete izgalmassá tette alakját.

Csontváry-Kosztka Tivadar

Patikusból lett a napút festője: Csontváry-Kosztka Tivadar, 1853. július 5-én született Kisszebenben, a mostani Szlovákia területén. Hatan voltak testvérek. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, tiszteletbeli rendőrkapitányi és postai teendőket is végzett.
Az ungvári kegyesrendi főgimnáziumba járt. Eperjesen kereskedősegédként dolgozott, ahol egy év után elsajátította az üzlet csínját-bínját, felelt az árubeszerzésért, a személyzet élére került, és az üzlet menetére is befolyást gyakorolt. Édesapja gyógyszertárat vásárolt Szabolcs-megyében. Tivadar itt töltötte gyakornoki éveit.

1874-ben elkezdte az orvosi egyetemet Pesten, és gyógyszerészdiplomát szerzett, hogy átvegye apja vállalkozását. Gyógyszerészetet, kémiát, ásványtant, földtant és kristálytant tanult.

Huszonhét évesen, pontosan 1880. október 13. meleg, őszi délutánján a gyógyszertár ajtaja előtt egy vény hátuljára lerajzolt egy ökrösszekeret. A patika vezetőjét annyira meglepte és lenyűgözte a kép, hogy így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!” Ekkor Csontváry hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napútfestője”.

Saját gyógyszertárat nyitott, és évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a nagy „motívumot” kutató utazásokra. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke volt. Mintegy száz, leginkább posztimpresszionista művet alkotott, sajátos színelmélettel és -használattal. Elismerést inkább a külföldi kiállítások, semmint hazai fogadtatása hozott számára.

Friedrich István

Műszaki pályáról közéleti pályára váltott: Friedrich István, a későbbi miniszterelnök 1883. július 1-jén látta meg a napvilágot Pozsony megyében. Apjának gyógyszertára és egy kisebb gyára is volt, ez később megadta fia anyagi függetlenségét. Az érettségit a pozsonyi főreáliskolában tette le, amely az akkori szokás szerint a műszaki pálya felé terelte, így 1901-től a budapesti műszaki egyetemen tanult.

1905-ben végzett a Műegyetemen, majd tapasztalatokat szerezni, illetve nyelvet tanulni Németországba költözött. Berlinben kapott munkát, 1908-ig főmérnökként dolgozott. Ebben az évben hazajött és a Ganznál lett mérnök.

1912-ben beválasztották Cinkota község képviselőtestületébe, majd 1913-ban Károlyi Mihály társaságában amerikai körútra indult. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra jelentkezett, 1917-ben megsebesült, majd a paksi választókerületben 1918-ban országgyűlési képviselő lett. Az őszirózsás forradalomnak aktív résztvevője volt, a Károlyi-kormány hadügyi államtitkára lett, amiről 1919 januárjában lemondott. A Tanácsköztársaság alatt ellenforradalmi csoportokhoz csatlakozott, majd augusztus 6-án puccsal döntötte meg a Peidl-kormányt, Habsburg József pedig miniszterelnöknek nevezte ki. Augusztus15-én új kormányt alakított, és 23-ától ügyvezető államfőként is működött. Az Antant nem ismerte el legitimitását, így november 24-én lemondott. 1920-ban országgyűlési képviselővé választották. 1919 és 1920 között a Tisza-per tanúja, majd vádlottja lett, de végül bizonyítékok hiányában felmentették.

Erdős Renée

Pedagógusból írónő: Erdős Renée 1879-ben született Ehrenthal Regina néven sokgyermekes zsidó családban. Győrben nevelkedett, pedagógusi pályára készült, Budapesten tanított is.

Verseit magasztalták és támadták, de senkit nem hagyott hidegen. Irodalmi karrierje Bródy Sándor öngyilkossági kísérlete után kettétört, beteg lett és magányos, majd külföldre és a vallásba menekült, aztán az anyaság foglalta le. Szakításuk után, s azután, hogy Bródy bosszúból elvágta előtte a publikálási lehetőségeket, megbetegedett, külföldre ment, Bécsbe, majd Firenzébe és Rómába, ahol katolizált, és egy időre zárdába vonult.
És mégis, mindennek ellenére, sikeres írónő lett: megtalálta a módját annak, hogy író legyen. Meg tudott állni a saját lábán. Példát tudott mutatni az önállóságra, a túlélésre, egy olyan korszakban a huszadik század elején, amelyben az önálló polgári egzisztencia megteremtése csak a nők elenyésző kisebbsége számára volt lehetséges.

Erdős Renée 1900 körül ünnepelt fiatal költőnő volt, aki az emancipálódó polgári nőnek a maga nő mivoltát álszemérem nélkül vállaló, a testi szerelemhez való jogát hirdető merész szerelmes-erotikus verseket írt. Kortársi és utókori vélemények szerint Adyt megelőzően, elsőként alakította ki azt a költői nyelvet, amelyet az irodalomtörténet-írás Adyhoz kapcsolva a modern magyar líranyelv alapjának tart.
Erdős Renée érzelmes sikerkönyveket írt a nagyközönségnek, és olyan problémákat feszegetett, amelyek abban a korban égetőek voltak a nők számára – és ez vonzotta az olvasóit.

Ascher Oszkár

Műegyetemen tanul, végül Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, színházigazgató lesz belőle: Ascher Oszkár iskolába járt, amikor ráébredt különleges képességre, amely a hallás utáni szövegek, pontos visszaadásában rejlett. Hosszú történeteket tudott szó szerint visszaidézni, s tanulásának is ez vált a fő motorjává.

Szülei unszolására tanulmányait, egy jól jövedelmező hivatás reményében a Műegyetemen folytatta. Iskolai évek alatt, és később is, az egyetemi ünnepségek és műsoros estek, képzetlen, de igen lelkes, figyelemkeltő versmondójává vált.

Egyre kevéssé vonzották a mérnöki számítások rideg egzaktsága, a versekben feloldódó lelkét, inkább a színpad, távolinak tűnő reménysége kötötte le. Jelentkezett meghallgatásra Ódry Árpádnál, mondja meg: alkalmas-e színésznek, avagy sem. Ettől a választól tette függővé, hogy mérnökként befejezi tanulmányait, és nekiindul a diplomavizsgájának, vagy inkább a vizsga előtt megpróbálkozzék a Színiakadémiával. A meghallgatás Ódry lakásán történt egy előre megbeszélt időpontban. Ódry ekkoriban még nem volt tanára az akadémiának, és húzódozott is a sorsdöntő válasz megadásától, ám mégis meghallgatta. Ascher a Cyranót és közel kétszáz Ady-verset hozott a meghallgatásra. Mindet fejből tudta. Ódry támogatta a jelentkezését aszíniakadémiára , ám a felvételi vizsgán Aschert mégis elutasították. Ugyanakkor a felvételi miatt, a műegyetemi mérnökidiplomavizsgája halasztódott, a szülei tomboltak. Ekkor ismét Ódryhoz vezetett az útja. Ódry szidta a Színiakadémia ósdi szellemét, s némi hezitálás után 1919 júniusában elvállalja magántanítványként, térítés nélkül.

Bányai Júlia

Cirkuszi műlovarnőből hírszerző, később fogadós: Bányai Júlia, 1824-ben született az erdélyi Vizaknán egy szegény sóbányász gyermekeként. Házasságkötése előtt műlovarnő volt, majd férjhez ment Sárossy Gyula ügyvédhez, aki 1848-ban meghalt. Júlia ezután ismét műlovarnőként dolgozott egy bécsi cirkuszban.

Bányai Júlia meghalt férje nevén és irataival jelentkezett Bem tábornok erdélyi seregébe. 1849 februárjában már őrmesterként szolgált.

Kitűnt bátorságával és dicséretet kapott az ellenség egyik utánpótlást szállító szekérkaravánjának elfogásáért. Kétszer is megsebesült, és főhadnaggyá léptették elő. Valószínű, hogy sebesülése után nem tudta megőrizni inkognitóját, de továbbra is megmaradt a honvédsereg kötelékében. Felgyógyulása után részt vett az oroszok elleni harcokban. Kihasználva francia nyelvtudását, hírszerző tevékenységet is folytatott, melynek során táncosnőnek álcázta magát. Bem tábornok katonai kitüntetéssel jutalmazta hírszerző tevékenységét.

A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. 1850 februárjában férjhez ment Matta Ede honvéd századoshoz. 1851–1852-ben visszatért Erdélybe, ahol a Makk Károly-féle osztrákellenes összeesküvésben vett részt. Ennek leleplezése után ismét Törökországba menekült, majd férjével Kairóban telepedett le. Itt nyitották meg a „Fáraóhoz” címzett fogadójukat.

Schlachta Margit

Tanítónőből szociális munkás, majd Magyarország első női parlementi képviselője: Schlachta Margit 1884-ben született Kassán, nemesi család legidősebb lányaként. Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, egyben a párt tagja is lett. 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében.

Parlamenti munkáját a háború után is folytatta, a kialakuló kommunista diktatúra elől 1949-ben az Egyesült Államokba menekült.

Források

A fent bemutatott életrajzi részleteket az alábbi forrásokból vettem át kevés változtatással, valóságtartalmukat nem ellenőriztem:

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10480

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9th_Alfr%C3%A9d

https://vasarely.hu/vasarely_victor/timeline-122770

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/kassak-lajos#eletrajz

https://pte.hu/hu/csontvary-kosztka-tivadarhttps://www.alkotasutca.hu/csontvary-kosztka-tivadar

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/f-7547C/friedrich-istvan-7577F/

http://ujkor.hu/content/valogatott-miniszterelnok-friedrich-istvan-labdarugo-karrierje

http://ironok.elte.hu/index.php/portrek/erdos-renee/103-eletrajz-erdos-renee/177-erdos-renee

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91s_Ren%C3%A9e

https://web.archive.org/web/20090813155145/

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/ascherelet.

htmhttps://montazsmagazin.hu/hires-magyar-nok-banyai-julia/

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/banyai-julia-7489B/

https://www.wikiwand.com/hu/Slachta_Margit