Karrier & MI Podcast

Hörömpöli-Tóth Levente az Innovációs és Technológiai Minisztérium Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíciójának kommunikációs vezetője beszélget Kránitz Éva vezetőfejlesztési és karriertanácsadóval arról, hogy milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának a karrierünkre. A podcastot az alábbi csatornákon keresztül érheti el:

▶ YouTube
▶ Spotify
▶ Anchor
▶ Google
▶ Apple

Íme a podcast leirata:

H-T. L.: – A mesterségesintelligencia-alapú megoldásoknak köszönhetően egyre elterjedtebbé válik a személyre szabott gyógyászat, szintet lép a gyógyszerkutatás, és az előrejelzésen alapuló úgynevezett prediktív medicinának köszönhetően a diagnosztika fogalmát is újra definiálhatjuk. Ennek hatására egyre nő a várható élettartam, és ami talán még fontosabb, az egészségben eltöltött évek száma. A hosszabb élet azonban nem utolsósorban a jóléti nyugdíjrendszerek válsága miatt nem feltétlenül csak a boldog nyugdíjas kort nyújtja ki, hanem a munkavégzés szempontjából aktív időszakot is, ez pedig teljesen új korszakot nyit az ember és a munka kapcsolatában.

Hányan érezhettük már, hogy mondjuk tíz, tizenöt, húsz éve dolgozunk, és mégis úgy tűnik, mintha csak most kezdtük volna, ami egyben azzal a rádöbbenéssel is jár, hogy mennyi mindennel akarunk még foglalkozni. Sokan váltanánk egy idő után nemcsak munkahelyet, hanem hivatást is, és nemcsak azért, mert besokalltunk vagy kiégtünk, hanem mert egyszerűen túl izgalmas ez az élet ahhoz, hogy évtizedekre leragadjunk egyetlen dolog mellett.

Egy másik tipikus jelenség, amikor olyan tanulmányokat folytatunk, amelyekről rövid úton kiderül, hogy nem nekünk találták ki, hogy aztán a diploma után adott esetben permanens pályaválasztási üzemmódba kapcsoljunk. Miközben peregnek az évek, és nem futunk be gyorsan valahol, már is jöhetnek a HR-skatulyák, ha pedig elérjük a bűvös negyvenes mérföldkövet, akkor végképp eláshatjuk magunkat: nincs menekvés, további kísérletezésnek helye nincs. Sarkítva ugyan, de ez az általános felfogás uralja a munkaerőpiacot, amely csak igen lassan látszik változni. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően belátható időn belül valósággá válik az a szcenárió, amikor remek bőrben lévő hetvenévesek kopogtatnak a HR-osztályok ajtaján, hogy egy merőben új szakterületen valósítsák meg önmagukat.

De vajon ha tényleg ezzel kell számolnunk, hogyan változik ennek hatására a nagy kép a munkaerőpiacon? Hány álom kerül kézzelfogható közelségbe ugyanazon az életúton belül, és milyen hátulütői lehetnek mindennek? Ennek jártunk utána szakértőnkkel.

H-T. L.: – 3. évad 13. epizód, ez itt az MI Stúdió, ahonnan mindenkit sok szeretettel üdvözlünk. Azt gondolom, hogy a podcastban eddig is már jobbnál jobb témákat sikerült megzenésítenünk, de a mai műsor még ebben az erős mezőnyben is az élbolyba kívánkozik a mesterséges intelligencia kora ugyanis mint mindent, így a karrierpiacot is fenekestül forgatja fel, és ennek a drámai, ám mégis rendkívül izgalmas folyamatnak a különböző vetületeit vesszük végig mai vendégünkkel, Kránitz Éva vezetőfejlesztési és karriertanácsadóval. Nagyon köszönjük, hogy itt vagy velünk, Éva, már nagyon vártuk a felvételt.

K. É.: – Köszönöm a meghívást, és nagyon sok szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

Növekszik a várható élettartam

H-T. L.: – Szuper! Rengeteg megbeszélnivalónk van, mindjárt vágjunk is a közepébe, és akkor induljunk onnan, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően, illetve az ezen alapuló megoldásoknak köszönhetően egyre növekszik a várható élettartam és ez jelentősen, akár több évtizeddel is kitolhatja a munkával töltött évek számát. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy milyen következményei lehetnek ennek, hogy annyiszor kezdhetjük újra szakmai pályánkat, pályafutásunkat, ahányszor csak kedvünk tartja. Hová vezethet vajon mindez?

K. É.: – Igen, várhatóan több időt töltünk a munkaerőpiacon és jobban ki leszünk téve a változásainak. Az új technológiák és az automatizálás várhatóan egymillió munkahelyet érint 2030-ig Magyarországon a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint, minden negyedik munkakör részben vagy akár teljesen kiváltható lesz technikailag. Azokat érinti a változás leginkább, akik olyan munkát végeznek, amely ismétlődő elemekből áll, ezért könnyen algoritmizálható. Ha ilyen területen dolgozik valaki, akkor itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan képzeli a jövőjét, bizonyos feladatokat ugyanis lehet, hogy meg kell osszon egy új nem humán csapattaggal vagy teljesen át kell adjon neki.

H-T. L.: – Melyek ezek a munkakörök, és milyen területeket érint ez a folyamat?

K. É.: – A legnagyobb törést várhatóan a gyártósori munkakörök fogják elszenvedni, de veszélyben vannak a háttérirodai munkák is például az adatgyűjtés, az adatrögzítés, a könyvelés. Készülhetnek változásokra az anyagmozgatással és raktári tevékenységgel foglalkozók is. A kiskereskedelem egyre inkább elmozdul az önkiszolgálás felé, ezt mindannyian tapasztalhatjuk a vásárlásaink során. Hosszú távon ez oda fejlődhet, hogy a boltokból feltuningolt árusító automaták lesznek. Az Amazon ezt már megvalósította az USA-ban, vannak olyan boltjai, amelyekben már nem találkozunk alkalmazottal.

Sajnos a Föld is egyre kevesebb embernek ad majd munkát, már tudunk olyan robotot készíteni, amely képes formákat és színeket megkülönböztetni, lényegében lát. Japánban vannak olyan farmok, ahol a robot epret szed és szőlőt metsz. Néhány professzionális terület is érintve lesz: a jogi munka, az újságírás és a kutatás. Egyes kreatív területek is kihívás elé néznek, egy távol-keleti hirdetési ügynökség például lecserélte a kreatív igazgatóját mesterséges intelligenciára, ugyanis az ügyfeleknek jobban tetszett az a szöveg, amelyet az algoritmus írt, mint amit a kreatív igazgató készített.

Repetitív feladatok kerülnek gépi hatáskörbe

H-T. L.: – Most ahogy említed ezeket a példákat, itt azt a vetületét látjuk, hogyan helyettesíti, veszi át a különböző feladatokat a mesterséges intelligencia, de sokan viszont pont a pozitív oldalát látják, miszerint a repetitív feladatok kerülnek gépi hatáskörbe és a kreatív rész az embernél marad, ami egyben azt is jelenti, hogy sokkal inkább kiteljesedhetünk a munkánkban. Hogy látod?

K. É.: – Igen, így van, habár tudok azért ellenpéldát is mondani: 2018-ban, először a történelemben festőecsetet fogott a mesterséges intelligencia, és alig két év telt el, máris kalapács alá került csilliókért egy algoritmus festménye a New Yorki Christie’s aukciósház árverésén. Japánban az MI olyan regényt írt, amely irodalmi díjat kapott.

H-T. L.: – Igen, ezek a példák valóban azt mutatják, hogy egyre több területre tör be a mesterséges intelligencia, és éppen erről az említett festményről mi is beszélgettünk az egyik adásban, amikor az AI képzőművészetre gyakorolt hatásáról esett szó. De akkor nézzük végig azt, hogy karrierépítés szempontjából hogyan lehet erre felkészülni? Említettél itt rengeteg példát, amelyek valóban felforgatók, diszruptív jellegűek, és még vegyük hozzá azt a szempontot is, hogy egyrészt több időnk lesz dolgozni, tehát kinyúlik az aktív korszak, és erre jön rá az automatizáció, amely egy csomó feladatot átvesz.

Ez így már dupla prés, hiszen mivel fogjuk akkor kihúzni ezt a plusz pár évtizedet a munkaerőpiacon, amelyet az AI ad nekünk, illetve amelyet teljes egészében át fog hatni?

Folyamatosan születnek új szakmák

K. É.: – Nemcsak megszűnnek vagy drasztikusan átalakulnak szakmák, hanem folyamatosan újak is születnek, egészen biztosan többször fogunk váltani nemcsak munkahelyet, hanem nagyobb ívűt, karriert is. Várhatóan nyolcszáz új szakmai terület jelenik meg 2030-ig a globális munkaerőpiacon. Mondok is néhányat. Nyilván az információs technológia az egyik fő terület, ahol a műszaki érdeklődésűek, mérnökök, adatbányászok, adatelemzők, IT-szakemberek megtalálhatják a számításaikat. Az időskori gondozás és az egészségügy a népesség elöregedése miatt szintén olyan terület, ahol több orvosra, ápolóra és egészségügyi kisegítőre számítanak majd. A megújuló energia hasznosítása és a környezetvédelem is bővülő területek lesznek.

Gondolnád vagy sem, de a háztartási piac is, például a gyermekfelügyelet, a takarítás, a főzés, a háztartásvezetés, az otthoni kertészkedés. És elképzelhető, hogy lesznek olyan foglalkozási területek, amelyek ma még furcsának tűnhetnek ilyen például az ételnyomtatás vagy az emberi szervek, például a májszövet nyomtatása, tehát a hosszúra nyúló életünk alatt sok területen próbálhatjuk ki magunkat.

Az MI csapattag

H-T. L.: – Igen tehát ezek a karrierpályák valóban egyre rugalmasabbak lesznek, de erre, vagy erre a változásra ugye a HR-nek is reagálnia kell, és nagyon érdekel a véleményed, hogy a HR-nek, hogy kell erre készülnie, hiszen most már majd simán lehet az, hogy egyszer csak bekopogtat valaki ötven-hatvanévesen, teljesen jó bőrben lesz, és szeretne egy teljesen új szakmai pályafutást kezdeni. Mit kell tenni a HR-szektornak, hogy alkalmazkodjon ehhez az új szituációhoz?

K. É.: – Szerintem ez óriási feladat lesz a HR-nek több szempontból is. Egyrészről már most is kihívás, hogy négy generáció van jelen a munkaerőpiacon a háború után születettek, az X, az Y, és a Z most jön ki az egyetemről. Másrészről itt vannak az új technológiák és az automatizálás, amelyekre szükség van a hatékonyságnöveléshez, a kvantumugráshoz azonban több kell. A Covid ráébresztette a szervezeteket arra, hogy a csapatmunka sokkal fontosabb, mint gondolták. A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég 2021-es kutatása szerint a csapatmunka következő állomása az úgynevezett szupercsapatok szintje lesz. A szupercsapat azt jelenti, hogy az emberek egy csapatban dolgoznak az új technológiákkal.

Felismerték ugyanis, hogy az új technológiák és az ember alkalmazása nem vagy-vagy, hanem sokkal inkább is-is viszony kellene, hogy legyen. A szupercsapat teszi majd lehetővé azt, hogy az új technológiák végezzék a munka algoritmizálható részét, az emberek pedig a kreatívat. Ebben a formációban kell majd, hogy minden generáció megtalálja a maga helyét a fiatal digitális bennszülöttek és az idősebb digitális bevándorlók is. A HR-nek tehát nemcsak a különböző generációk együttműködését kell támogatni, hanem a különböző generációk és a gépek együttműködését is.

Hogyan készüljenek a vezetők?

H-T. L.: – Nagyon érdekes, amit mondasz ezt így még sosem hallottam, hogy az AI, illetve a technológia mintegy csapattagként fog megjelenni a szervezetekben, de teljesen helytállónak tűnik ez a megközelítés, és ez a jövő zenéje. Nagyon jól jön most nekünk, hogy te vezetőfejlesztéssel foglalkozol, hiszen a következő kérdés pont erre vonatkozik, miszerint a vezetői pozíciókban lévőktől megkíván-e bármilyen pluszt ehhez az új korszakhoz való alkalmazkodás, hogy látod?

K. É.: – Amit az imént mondtam az természetesen nemcsak a HR feladata, hanem a vezetőké is, akiktől azt várják egyrészről, hogy gondolják újra a termelési folyamataikat és ha szükséges tervezzék azokat újra. Ahogyan az okosóránk: óra, számítógép és telefon egy eszközbe integráltan. Úgy kötnek össze sok iparágban gépeket, okoseszközöket szupergyors internettel, és amit csak lehet, automatizálnak ez most a legtöbb iparágban a vezetők fő feladata. Másrészről az, hogy átgondolják a humán politikájukat is aszerint, hogy mely kompetenciákra lesz szükség, kik rendelkeznek ezekkel, kiket kell átképezni vagy átszervezni más munkakörökbe, illetve milyen felkészültséggel rendelkező új embereket vegyenek fel. Alapvetően tehát azt várják a vezetőktől, hogy legyenek nyitottak az új technológiákra, automatizálják, amit csak lehet, és kompetens, agilis munkatársakkal vegyék körbe magukat.

Malcolm Gladwell szabálya

H-T. L.: –Meglátjuk, hogy ők is felnőnek-e a feladathoz, de bízunk benne, hogy igen. Mindenesetre térjünk még vissza a munkavállalói szemszöghöz, és említsük meg az ugyan kicsit már lerágott csontot, amely mégis megkerülhetetlen. Ez Malcolm Gladwell szabálya, illetve a koncepciója. Ehhez térjünk vissza vagy ezt nézzük meg. Ő azt mondja, ugyebár, hogy tízezer órát kell eltölteni ahhoz, hogy valaki specialistává váljon – erre előszeretettel szoktak hivatkozni, de érvényes lehet ez még vajon az AI korában?

K. É.: – Hogy ez a szabály érvényes marad-e az MI-korban ez egy nagyon jó kérdés. Egy kaliforniai kutatócég kifejlesztett egy módszert, amellyel készségeket lehet feltölteni az agyba. A technológia úgy működik, hogy fogja egy személy agyának elektromos jeleit, majd továbbítja valaki másnak.

H-T. L.: – Hát ez már a Mátrix, Éva, akárhogy is nézem ezt pont a Mátrix, nem?

K. É.: – Igen, igen. Igen erről van szó. Az egyik teszt során elküldték hat pilóta elektromos jeleit repülési tapasztalattal nem rendelkező emberek egy csoportjának, akikkel különböző repülési szimulációkat végeztek. A tapasztalatlan csapat harminchárom százalékkal jobb teljesítményt ért el, mint a kontrollcsoport, amely nem kapott jeleket. Szerintem ez egy óriási előrelépés az emberi tanulás folyamatában. Ha a letölthető készségek valósággá válnának akkor e technológia gerince valószínűleg a mesterséges intelligencia lesz. Elképzelhető, hogy az MI operációs rendszerként fog működni és akár vadonatúj készségeket is megtervez és fejleszt, amelyeket az emberek elsajátíthatnak. Így már nem lesz érvényes a tízezer órás szabály, mivel sokkal hamarabb elsajátítható lesz egy készség.

Generalisták aranykora

H-T. L.: – Igen, és akkor ehhez kapcsolódóan jön be David Epsteinnek az elmélete, aki a generalisták aranykorát vizionálja. Én úgy látom, azt veszem ki a szavaidból, hogy inkább ennek a bizonyos Epstein úrnak lesz igaza, mert ő azt mondja, hogy tényleg sokkal kevésbé lesz fontos, hogy valamihez értsünk, inkább a folyamatokat kell átlátni, és a világ túl gyorsan változik ahhoz, hogy egy bizonyos egészen speciális tudásra legyen szükség. Inkább egy általános hozzáállás, nyitottság az, ami célra vezethet. Egyetértesz ezzel?

K. É.: – Igen, egyetértek, a hozzáállás, az adottságok és a képességek fontosabbak lesznek, mint maga a tudás és a speciális készségek. Az utóbbi néhány évtized a számfalóknak kedvezett a jövő a nyitott és érdeklődő embereké. A fejlett képzelőerővel és alkotóképességgel rendelkezőké, hiszen a gépek elvégzik majd a speciális feladatot, ők lesznek a specialisták az emberek pedig a generalisták.

Érdekes, amit a Toyota csinál, ahol nyilván, amit csak lehet automatizálnak, mégis az új dolgozók sokszor heteket vagy hónapokat töltenek el azzal, hogy tapasztalatot szerezzenek abban, hogyan lesznek az alapanyagokból az alkatrészek, majd az alkatrészekből a járművek. Azt várják el tőlük, hogy gondolkodjanak és képesek legyenek kreatívan megoldani a felmerülő problémákat. Amikor adódik egy kihívás, akkor a dolgozó kíváncsiságára apellálnak, és arra tanítják őket, hogy használják a képzelőerejüket, kérdezzenek és vonjanak be másokat, ehhez pedig vessék latba a szociális és érzelmi intelligenciájukat.

MI-asszisztensek

H-T. L.: – Igen, azt gondolom, hogy efelől nincs vita és mi is mindig ezt szoktuk hangsúlyozni itt az adásban is, illetve a Mesterséges Intelligencia Koalíció minden csatornán keresztül, hogy ezek az emberi értékek időtállók, és gyakorlatilag mindent visznek. A gépek valóban csak azért lesznek itt, hogy segítsenek nekünk. Evezzünk most át az MI-asszisztensek vizeire, ha úgy tetszik, mert emellett se mehetünk el szó nélkül. Annál is inkább, mivel Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában is nagyon fontos szeletet jelentenek. Ebben az áll, hogy az oktatásban fognak majd előbb-utóbb ilyen MI-asszisztensek megjelenni. Segítik a diákokat egyrészt a tanulásban, másrészt abban, hogy a számukra a legmegfelelőbb tanulmányokat válasszák, de aztán ezek az asszisztensek később is szerephez juthatnak. Jelesül a karrierépítésben. Mert hogy egy adott helyzetben mondjuk mi lesz a legjobb döntés, azt mondjuk a korábbi sikertörténetekből, más embereknek a sikertörténeteiből fogja tudni megmondani. Nem tudom, mit gondolsz ezekről az asszisztensekről, ezek valóban segítségünkre lehetnek, vagy mennyiben látod őket fontosnak?

K. É.: – Az MI-asszisztens újfajta tanácsadóként léphet fel. Ami engem illet, abszolút látok benne fantáziát. Úgy képzelem, hogy mondunk néhány kulcsszót, például milyen ismeretekkel rendelkezünk, mik az erősségeink, és az MI-asszisztens megmondja, hogy mely szakmák azok, amelyekben jól boldogulhatnánk ezekkel. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki például asztalosipari vállalkozást indít, amelyben egy MI-asszisztens segít neki kezdve attól, hogy ötleteket ad ahhoz, hogy milyen gépeket robotokat vásároljon, és megtanítja arra is, hogyan programozza be és használja ezeket, ha pedig szükség van humánerőforrásra is, akkor segít a kiválasztásban, képes álláshirdetést vagy más, a vállalkozás népszerűsítéséhez szükséges reklámszöveget írni.

3-5 évente szakmát váltunk?

H-T. L.: – Tehát rengeteg lehetőség van, és tényleg szinte várhatjuk is, hogy feltűnnek a színen ezek a bizonyos asszisztensek. Van még egy-két dolog, amit át kellene beszélni, és itt megint ezek a bizonyos dogmák meg eddig bejáratott dolgok azok, amik most össztűz alá kerülnek, hiszen eddig az volt talán a megszokott vagy elvárt, hogy három-öt évente mondjuk munkahelyet váltson az ember. Nem tudom, hogy ez még így van-e még én úgy emlékszem, amikor én kezdtem a munka világában az életemet, hogy nagyjából ez volt az elvárás.

A mesterséges intelligencia korában ennyi idő alatt, vagy ilyen gyakorisággal inkább szakmát kell majd váltani, hiszen annyira gyorsan változik majd minden. Sokan viszont félelemmel tekintenek arra, hogy állandóan váltaniuk, állandóan alkalmazkodniuk kell, és ha még ez az időszak ki is tolódik, akkor még inkább egyfajta görcsösség lehet rajtuk úrrá. Hogy lehet ezeket a félelmeket legyőzni? Említettünk már egy-két faktort, de nyilván ezekkel a félelmekkel kell kezdenünk valamit.

K. É.: – A félelem nem jó tanácsadó. Kezdjünk el inkább azon gondolkodni, hogy vajon mennyire érintenek bennünket majd ezek a változások és készüljünk fel rájuk. Beszéltem arról, hogy milyen szakmákat érint a változás, és arról is, hogy milyen új területek nyílnak. Érdemes ezekről folyamatosan tájékozódni. Másrészről fontos, hogy tudjuk, milyen adottságokkal, képességekkel és általános készségekkel rendelkezünk. Eddzük ezeket, fejlesszük magunkat, és ha így teszünk, akkor olyan erősségekre tehetünk szert, amelyekkel akár teljesen új szakmai területeken is értéket tudunk teremteni.

Melyek a negatív potenciális hatások?

H-T. L.: – Hát igen, akkor ezek szerint mindenkinek megvan a házi feladata, de ezek nagyon-nagyon jó irányok. De vajon lehet-e hátulütője, vagy milyen negatív potenciális hatásokat látsz abban, hogy ez az egész életút, a szakmai életút kinyúlik, megnyúlik, meghosszabbodik és ilyen tömeges mértékben történik mindez. Csak pozitív hozadéka van ennek, vagy pedig esetleg számolnunk kell a negatív következményekkel is?

K. É.: – Ennek lesznek negatív következményei is, úgy gondolom. Én valahogy úgy képzelem el a munkaerőpiacot a jövőben, mint egy homokórát, ahol a felső részben vannak azok a munkavállalók, akik nagyon kvalifikáltak és kompetensek, az alsó részben azok, akik leszakadnak és a középréteg gyakorlatilag eltűnik. A felső, képzett rétegen nem kizárólag diplomás embereket értek, ide sorolok mindenkit, akinek piacképes erősségei vannak.

H-T. L.: – Nem túl derűlátó kép, viszont az biztos, hogy emlékezni fogunk rá. Abból a szempontból viszont rendkívül beszédes, hogy akkor ez gyakorlatilag még több ösztönzőt jelenthet mindenki számára, hogy megpróbáljon a homokóra felső részébe kerülni. És a szülőknek mit tanácsolnál, hogyan lehet felkészíteni a gyerekeket erre az új, AI által felforgatott munkaerőpiacra?

Hogyan készüljenek a szülők?

K. É.: – Arisztotelész ókori tudós és filozófus azt mondta, hogy ahol a világ szükséglete találkozik a tehetségünkkel, ott van a mi hivatásunk. Ebből a bölcsességből kiindulva szerintem érdemes egyrészről arra figyelni, hogy merre mozdul a világ, mire van igény, másrészről ismerjük meg a gyerkőceinket. Miben tehetségesek, és legfőképpen mihez van motivációjuk. Talán érdemes lenne segíteni nekik ezeknek az összehangolásában, és akkor meg fogják találni az útjukat.

H-T. L.: – Szuper, akkor zárjuk talán azzal, hogy maguknak a fiataloknak milyen útravalót tudunk kínálni, hiszen remélhetőleg ők is hallgatják ezt a műsort, vagy ha még nem, akkor majd a szüleik fogják ajánlani nekik. Szerintem van mit hallgatni ebben az adásban, hiszen ők érthető módon joggal érezhetik, hogy minden bizonytalanná vált körülöttük. A mostani pandémia csak hab volt a tortán, de a technológia amúgy is szinte egyik percről a másikra bont le akár iparágakat is. És ahogy beszéltük, egy csomó állás, amely mondjuk tíz év múlva lesz, ma még nincs is, tehát természetes, hogy bizonytalanok. Mi lehet a megfelelő szemléletmód számukra ebben a korszakban?

Útravaló a fiataloknak

K. É.: – Kutassák magukban azt, hogy kik ők, miben jók, mi érdekli őket igazán, és járjanak nyitott szemmel a világban, hogy észrevegyék a nekik szóló, őket váró, őket megszólító lehetőségeket. Szerintem azt el kell felejteni, hogy olyasvalamit tanulunk, ami nem érdekel igazán bennünket, vagy csak azért tanulunk tovább, hogy legyen egy diplománk vagy azért választunk egy szakmát, mert úgy gondoljuk, hogy az a jövőben menő lesz vagy azzal lehet majd pénzt keresni. Nem. Olyan területet válasszunk, amely izgalomba hoz bennünket, amelyért képesek vagyunk áldozatokat hozni, amelyért szívesen teszünk extra erőfeszítéseket, majd figyeljük, miként változik, fejlődik a terület, és változzunk, fejlődjünk vele mi is.

H-T. L.: – Azt hiszem, hogy ez kiváló zárszó volt. Nagyon szépen köszönjük, Éva, és az elhangzottakból is egyértelmű, hogy a kulcs a saját kezünkben van. Vagy ahogy társadalmi tudatosító kampányunk. az MI Kihívás jelszava is mondja: „kezedben az irányítás”, vagyis folyamatos önképzéssel és a megfelelő nyitottsággal bárki megállhatja majd a helyét a munka világában a mesterséges intelligencia korában is. Remélhetőleg a beszélgetésünkből átjött ez az optimizmus, így most már mindenki új energiákkal feltöltődve kezdheti tervezni következő karrierlépését. Kránitz Évának nagyon szépen köszönjük az értékes gondolatokat, igazán nagyszerű beszélgetés volt, remélem lesz még alkalom folytatni.

K. É.: – Köszönöm, én is remélem. Köszönöm szépen!

MI kihívás

H-T. L.: – A hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet. A technikát továbbra is Nőthig Ádám kollégám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is – találkozunk legközelebb. Kövessetek minket kedvenc podcastlelőhelyeteken, illetve böngésszétek gyűjtőoldalunkat az AI-Hungary.com-ot, valamint ha már ott vagytok, kezdjétek el ingyenes mesterséges intelligencia alapozó kurzusunkat az MI Kihívást. Sziasztok!